Most 60 éve, 1948.december 26- - Mindszenty József,Pehm Józsefként,Mint Zalaegerszegi,Pehm Ferenc,Keresztény Párt,Shvoy Lajos,Apor Vilmos,Kelemen Krizosztom OSB,Boldogasszony Évet,Nagy Imre,Szabad Magyar Rádióban,Franz König,Dallasi Egyetem,Dobai Miklós, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Most 60 éve, 1948.december 26-

2008-12-26 18:50:55, péntek

	Hátha valaki nem tudja ... December 26-a van, Karácsony másnapja. Szent nap. Háborúban ilyenkor szünetel a harc, de nem szünetel békében osztályharc. Most 60 éve, 1948.december 26-án tartóztatta le az ÁVÓ Mindszenty József bíborost,Magyarország hercegprímását. Letartóztatta, hogy utána testi-lelkitortúrák után hamis vádak és kicsikart vallomások alapján életfogytiglani szabadságveszté sre ítélje. E szépnek igazán nem mondható évfordulón idézzük fel a megalkuvást nemismerő, elveit, híveit mindhalálig védelmező, azoknak utat mutatóbíboros emlékét, megpróbáltatásokkal teli életét. Mindszenty József 1892. március 29-én született Csehimindszenten,eredetileg Pehm Józsefként, s a Mindszenty nevet 1942-ben szülőhelye irántitiszteletből vette fel. Tanulmányait a szombathelyi premontrei gimnáziumban, majd a szombathelyi papnevelő intézetben végezte, 1915. június 12-énszentelték pappá. Felsőpatyon kezdte meg papi működését, majd Zalaegerszegre került, ahol az 1919-es Direktóriummal került összeütközésbe. Mint Zalaegerszegi plébános 1921-ben támogatta a Rongyos GárdaNyugat-magyarorszá gi felkelését, melyben rokona Pehm Ferenc csendőr-szakaszvezető szeptember 8-án, a második Ágfalva-i csatában esett el. Az 1920-as évek elején rövid időre tisztséget vállalt a Keresztény Párt vármegyei elnökségében. 1924-ben pornói címzetes apát, 1927-ben aszombathelyi egyházmegye egy részében püspöki biztos. E minőségben 19 újtemplomot, 7 plébánia épületet, 9 miséző-helyet, 12 iskolát építtetett,s szervezett meg körülöttük katolikus közösségi életet. 1944. nyarán, már veszprémi püspökként kezdeményezte annak a püspökkari körlevélnek a megalkotását, amely a zsidók elhurcolása ellen tiltakozott. Majd október végén Shvoy Lajos székesfehérvári, báró Apor Vilmos győri püspökkel és Kelemen Krizosztom OSB főapát együttműködésével memorandumot szerkesztett követelve a nyilas-kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot, mert az a magyar nép ellen való. E kezdeményezés megtorlásául a veszprémi nyilas hatóság letartóztatta és a veszprémi vármegyei bíróságpince-börtönébe zárta. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, majd 1946. február 21-én bíborossá kreálta a római Szt. Péter-bazilikában. Hercegprímásként óriási feladatot vállalt. Vállalta, hogy megerősíti amagyar katolikus egyház híveinek hitét és erkölcsi felfogását. 1947-1948-ban Boldogasszony Évet kezdeményezett és vezetett. Mindszenty, mint prímás kötelességének érezte a társadalmi élet erkölcsi vonatkozásainak segítő szándékú figyelését, jóakaratú bírálatát. Vezetése alatt a magyarpüspöki kar mindannyiszor közös körlevelekben tette szóvá, ha a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallás- vagy lelkiismeretiszabadságot, az iskolázás, a művelődés szabadságát. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, an émetkitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében. 1945. október 18-án és 1947. augusztus 25-én a nemzetgyűlési képviselőválasztások előtt a püspöki kar közös körlevélben hívta fel a hívek figyelmét, hogy olyan pártokra szavazzanak, melyek programja evangéliumi szellemű. Talán ennek is volt következménye, hogy 1948. december 26-án törvény- ésjogellenesen letartóztatták, testileg-lelkileg megkínozták, s hazug vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy fölháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott azigazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását, és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését. 6 év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955-tôl Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben tartották fogva. A forradalom kitörése után, 1956. október 30-án éjjel magyar katonákszabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban. November 4-e hajnalán, a szovjet csapatok támadása után az USA nagykövetségén kért és kapott menedéket. Ottani tartózkodásátrövidnek vélte, azonban Kádárék nem engedték visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty a követségről való távozásról, de ennek ellenében azt kívánta, hogy a kormány enyhítsen a magyar katolikus hívők jogfosztottságán: tegye szabaddá a hitoktatást, a papnevelést, egyesületekalakítását, a sajtót. E követségi félrabságban készítette elemlékiratait. 1963. áprilisában a Szentszék megbízásából Mindszentyt többször meglátogatta Franz König bécsi bíboros és más vatikáni diplomaták. Mindszenty kész volt menedéke elhagyására, de a kormány ezután sem volt hajlandó egyházellenes intézkedéseinek visszavonására. Ahhoz, hogy Mindszenty a Vatikánban töltse élete hátralevő részét, a kormány hozzájárult volna, ha a Vatikán biztosítja: Mindszenty nem nyilatkozik elítéléséről és fogságáról, a hazai politikai viszonyokról, a magyar katolikus egyház helyzetéről, s kimenetele után lemond érseki tisztéről. A vatikáni küldöttek eleinte elutasítottákezt, majd (Mindszenty tudta nélkül!) elfogadták e föltételeket. Mindszenty, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget és Rómába ment. Ezt követően Mindszenty a Vatikánban, majd haláláig Bécsben, a Pázmáneumban lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse. Ezért nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen fölkereste a magyarok sokaságát, hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az USA-ba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába, Új-Zélandba. Közben a Kádár-rendszer sürgette a Szentszéket, hogy teljesítse ígéretét és fossza meg Mindszentyt az esztergomi érsekitisztségétől. VI. Pál pápa 1973. november 1-én levélben kérte Mindszentyt a lemondásra, de Mindszenty nem teljesítette azt. Ekkor (1973. december 18-án)a Szentatya mégis megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. A pápa utasításának Mindszenty engedelmeskedett, többé nem használta érseki címét, de lelkipásztori útjait folytatta, s továbbra is sokan keresték föl a Pázmáneumban. Amerikai útja során a Dallasi Egyetem díszdoktorrá avatta. Emlékiratait a frankfurti nemzetközi könyvkiállításon mutatták be. Venezuelai útjáról visszatérve, párizsi, majd skandináviai útját tervezte, amikor beteg lett, s pár hét múlva, 1975. május 6-án, halt meg Bécsben, az irgalmasok kórházában. Temetése végakaratának megfelelően Mariazellben 1975. május 15-én volt. Holttestét a rendszerváltozás hónapjaiban, végakaratát kicsit figyelmen kíül hagyva, ünnepélyesen hazahozták, s 1991. május 4-én újratemették az esztergomi bazilika kriptájában. Letartóztatása 60-ik évfordulóján idézzük fel latin nyelvű sírfeliratának szövegét mgyarul: Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1892-1975. Élt és él a szent Pannoniáért. Dobai Miklós

0 komment , kategória: Általános

Címkék: jogfosztottságán, hercegprímásként, rendszerváltozás, könyvkiállításon, engedelmeskedett, elutasítottákezt, csehimindszenten, búcsújáróhelyen, émetkitelepítés, vonatkozásainak, szabadságveszté, intézkedéseinek, életfogytiglani, megüresedettnek, székesfehérvári, sírfeliratának, zalaegerszegre, direktóriummal, kötelességének, összeütközésbe, letartóztatása, kezdeményezett, ésjogellenesen, elemlékiratait, visszavonására, magyarságukban, nagykövetségén, miniszterelnök, bebörtönzöttek, letartóztatták, megdöbbenéssel, felsőpetényben, embertelensége, azigazságtalan, hercegprímását, szakaszvezető, szombathelyi premontrei, szombathelyi papnevelő, második Ágfalva-i, 1920-as évek, zsidók elhurcolása, veszprémi nyilas, társadalmi élet, proletárdiktatúra felé, művelődés szabadságát, felvidéki magyarság, délvidéki magyarok, ítélet nélkül, keresztény világban, kormány eljárását, bíboros bebörtönzését, forradalom kitörése, Mindszenty József, Pehm Józsefként, Mint Zalaegerszegi, Pehm Ferenc, Keresztény Párt, Shvoy Lajos, Apor Vilmos, Kelemen Krizosztom OSB, Boldogasszony Évet, Nagy Imre, Szabad Magyar Rádióban, Franz König, Dallasi Egyetem, Dobai Miklós,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]